Nem igazán tudom, hogy írjam le azt, ami bennem van. Sikerült a múlt hét után visszatalálnom a "régi" útra, és megint jól érzem magam a bőrömben. Sok dolognak van ebben szerepe, de a lényeg, hogy úgy érzem nem tértem le az útról. Csütörtökön Ági ráébresztett, hogy azért vannak problémáim, mert magammal nem vagyok szinkronban. Igaza van, én bonyolítom a dolgaimat, problémákat gyártok. Pénteken volt nagypapám temetése. Szerintem mindannyiunknak példaképek a szüleink, nagyszüleink. A búcsúztatóban röviden elmondták papám életét, és ebben is látom, hogy mi az, amit én is hasonlóan szeretnék csinálni, mint ahogy ő élte az életét. Rengeteg ismerőse és rokon jött el, hogy elbúcsúzzanak tőle. Talán ebben a majdnem 20 évben sikerült tőle sok dolgot megtanulnom, átvennem. Ebből is látszott számomra, hogy nagyon sokan szerették és tisztelték Őt.Ennek szerintem az egyik oka, hogy biztos alapokon volt az élete, megvolt a kialakult értékrendje, amihez mindig ragaszkodott, soha nem akart mások szemében kedvezőbben feltűnni, mindig az volt számára a fontos, hogy az ő világképe szerint helyesen cselekedjen. Ezen felül nagyon szerette a családját, minket. És tudom, hogy most boldog. Sajnos csak a halála után állt helyre a családunkban a béke, és több mint 10 év után most találkoztunk újra az unokatesóimmal. Nagyon szeretném, ha a következő találkozás már nem ilyen soká lenne, és nem veszítenénk el egymást újra.
Ez már egyáltalán nem ide tartozik, de holnap megyek vissza énekelni!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése